Szeretek otthon lenni, az én helyemen, a gondolataimmal, ahol mindentől jól érzem magam, védetten, ahol megtanultam élvezni a béke pillanatait...

Rita Calarco

 Amilyen jó menni, ugyanolyan jó jönni is. És minél messzebbre megy az ember, visszafelé jövet annál nagyobb lesz a hazája.

Rockenbauer Pál

Nem csak a madárnak van fészke. A léleknek is. Van egy fészek, ahol a lélek ugyanígy otthon lehet. Ahonnan szárnyra kelhet, és ahová visszatérhet. Ahol figyelmet kap, szeretetet, törődést. És nyugalmat. Egy ölelő érzést. Otthont. Ahol a szárnyaló lélek biztonságban lehet, ahol új erőt kaphat. A további szárnyaláshoz. Igen, van ilyen fészek. Egy szív. Az Ő szíve.
Csitáry-Hock Tamás

Két embert sajnálok legjobban mindenki között. Azt akinek nem volt olyan apja, anyja, aki mellé felnőttkorában akkor is szüntelen visszavágyik, amikor már elvesztette őket; és nem volt alkalma arra, hogy megismerje mit jelent éppen az élet kezdetén a szeretet és derű harmóniája.
És egy másikat. Azt a valakit, akinek meg hazája nincs. Vagy úgy nincs, hogy volt, de megszakadt vele igazi élő kapcsolata. Vagy úgy hogy egyszerűen kimaradt az életéből az a mitikus élmény, hogy a föld amelyen hajdan gyerekléptei kopogtak, új erőt ad neki akár öregkorában is valahányszor ismét beszívja a levegőjét. Ez a föld lehet egy táj, lehet egy tér, lehet egy utca. A Pál utcai fiúk grundja nagy szimbólum, örökre és véglegesen megfogalmazott művészi kifejezése a hazaszeretetnek.
Szabó Magda: Szülőkről és hazáról

Ősszel, amikor egy lámpás fénye elég ahhoz, hogy otthon érezzük magunkat - valójában az emberi sors, az emberi helyzet misztériumát éljük át. A természet elalszik - s mi fölébredünk. Látszatra leszűkül életünk; bezárkózunk. De ez a kiterjedés nélküli hely - ahol szobánk áll, és lámpásunk világít - a "kör középpontja". Valódi helyünk...

Pilinszky János

Mindannyian tudjuk, hogy az otthon nemcsak négy falat, tárgyakat jelent, az otthon menedék. Az az ember, akinek van hová – és van kihez – hazamenni, mindenkor könnyebben viseli az élet konfliktusait, csapásait. Az otthon számomra azt is jelenti, hogy valaki meghallgat, valaki megvigasztal. 

Szabó Magda

A fecske nem ember, mégis visszavágyik a szülőföldére. Ha nem vágyakozna, nem térne vissza. (...) Az ember is csak egy helyen van otthon, másutt mindenütt idegen.
Gárdonyi Géza

- Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne - ismételtem el magamban. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával, és a szemem megtelik a hajnal harmatával.
Lassan felálltam és azt mondtam:
- Igaza van: késedelem nélkül haza fogok menni, hogy otthon lehessek valahol ezen a világon! Igaza van: nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk.
Tamási Áron

Nagyon elfáradtam, s mint életem folyamán mindig ha valami nagy baj ért, hegyről álmodtam, ahol fák, virágok, madarak között élhetek valaki mellett, akit szeretek. Mindig szívdobogást kaptam, mert a város túl nagy volt és forgott körülöttem. Haza kellett rohannom, ahol az aki fontos volt örült, simogatott és nagy béke költözött belém.
Mezei Mária

Nem szabad idegenként visszatérnünk oda, ahol valamikor otthon voltunk.
Wass Albert

Akkor vagy otthon, amikor nincsenek elvárások, amikor az lehetsz, aki vagy. És a másik örömet lel benned, nem akar megváltoztatni, és nem kritizál, hanem örül neked úgy, ahogy vagy.
Feldmár András

Otthon minden sokkal egyszerűbb, de titokzatosabb, sejtelmesebb is, mert a legmutatványosabb külföld sem nyújta azt az élményt, amit az elhagyott otthon szobái rejtegetnek. Ez az élmény a gyermekkor. A várakozás emléke. Ez van minden élet alján. Erre emlékezünk, akkor is, amikor később egyszer a Gaurizankárt látjuk vagy a Michigan-tavat. Az a világítás, azok a hangok, azok az örömek és meglepetések, az a reménykedés és félelem, melyet a gyermekkor zárt magába. Ezt szeretjük, ezt keressük örökké. S a felnőtt ember számára talán már csak a szerelem hoz valamit vissza ebből a remegő és reménykedő várakozásból...
Márai Sándor

Szükségem van erre az érzésre, hogy egyedül vagyok odahaza. Hogy nem figyel senki. Nem ellenőrzi senki a szokásaimat. Nem bámul senki. Az embernek szüksége van néha a teljes magányra.
Márai Sándor

Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket.
Márai Sándor

Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon. Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit. Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben. ... Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon Wass Albert

A szeretet az otthonainkban kezdődik; a szeretet az otthonokban lakik és ezért van a sok szenvedés és szerencsétlenség a világban... Úgy tűnik, manapság mindenki szörnyű sietségben van, türelmetlenül a minél nagyobb siker, fejlődés, gazdagság és más hasonlók elérésében, a gyermekeknek pedig szüleik idejéből oly kevés jut. A szülőknek nincs idejük egymásra és így a családokban kezdődik a világ békéjének felbomlása. 
Teréz anya

Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jövendők bizakodó hite emelte föl. És fák. Amiket nem azért ültetett valaki, hogy hasznukat lássa. Nem is azért, hogy önmagát mulattassa velük. Hanem azért, mert szépségre és jövendőre gondolt, békességre gondolt és a lelke tele volt derűvel. És ültette, egyszerűen azért, mert szerette a fát és a fákon keresztül akarta elmondani mindazt, ami az otthonban kapcsolatban felgyűlt benne s amiket szavakba önteni nem tudott.
Wass Albert

Ahol szeretnek, ott vagy otthon
Otthonod csak ott van, ahol szeretnek. Ha valaki “hazamegy”, olyan helyre megy, ahol szeretet van. Ahol szeret, és ahol őt is szeretik. “Itt végre jó. Hazajöttem.” Ha valakinek az otthonában nincs szeretet, az nincs otthon. Akkor sem, ha ott alszik, ott étkezik, és oda van bejelentve. Akkor sem, ha a saját háza, amelyet a két kezével épített. Minden ismerős és megszokott de nincs otthon benne. “Hazamenni” azt jelenti, hogy visszamenni lényem igazi és egyetlen valóságos állapotába – a szeretetbe. Ahol otthon vagyok. A közönyben, a gyűlöletben, a szeretetlenségben az embernek nincs hazája, mert lelkének idegenek ezek az élmények. Az ember idegenként élhet a társa mellett, néha még a saját gyermekei között is, ha nem szeretik. Amikor egy barát, egy feleség, vagy férj idegenné válik – vagyis ismerem, de már nem szeretem -, idegenként élsz tovább mellette.
Az ember igazi hazája a szeretetben van. Minden más helyen számkivetett.
Müller Péter

Néha otthontalanabb lesz az, aki otthon marad, mint a másik, aki a világba megy.
Márai Sándor

Mert minél távolabb vagyunk az otthonunktól, annál többet gondolunk rá. A nap melegére sem akkor emlékezünk, mikor éppen süt, hanem akkor, ha nagy sötét felhők járnak felettünk.
Louis de Saint-Marché