Az ősz nem a nyár halála, hanem a fény lassú átváltozása bölcsességgé.

John O’Donohue

Az őszben megnyugszik a lélek, és feltöltődik az új kezdetekhez.

Ram Dass

Az ősz az az évszak, amikor a világ kicsit megnyugszik, és számba veszi, eleddig mit ért el. Változást hoz, de megnyugtatóan lassú átmenettel, nem kapkodó pánikban.
Sarah Ivens

Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi ének

Isten, köszönöm ezt a szép napot,
Az enyhe friss földillatot,

Köszönöm ezt a csudás fényözönt,
Mely ragyogóan rámköszönt,

S bearanyozza magas, karcsú fák
Bimbót ígérő száz gallyát.

A mosolygó, szép tiszta kék eget,
Köszönöm, hogy van kikelet,

Köszönöm, hogy még szépséges a föld,
S tavaszi köntöst, újat ölt,

Minden fűszálban Reád ismerek,
Köszönöm, hogy most élhetek.

Nagyot kacag tavaszkor a Föld,
Ha kitelelt, földetlen gazdák,
Gazdagok gazdái, magyarok,
Ekéiket beleakasztják.

Nagyot kacag tavaszkor a Föld,
Nagyúrtól, paptól így tanulta:
Milyen jó bolond is a paraszt,
Új tavaszkor robotol újra.

Nagyot kacag tavaszkor a Föld:
Ezer úrnak kell a kincs télre
S ezer éve ezért robotol
Sok-sok millió cseléd-féle.

Ady Endre: Kacag a föld

Szeretem a márciust, ahogy reményt ad, hogy valami új kezdetén állunk, és az új kezdetek mindig szépek.
Anamika Mishra

Arra való a tél, a pihenésre, csendes számvetésre, disznótorra, mert nem robotra teremtette Isten a világot,és nem gépnek az embert. Mindent az idejében,mert igaz ugyan,hogy munka nélkül nincs pihenés, de pihenés nélkül sincs munka,s a tél, a hó, a csend bizony a pihenés ideje.
Fekete István 

 Szabó T. Anna: 
December, kicsi láng, nagy hóesés

Ragyog a gyertyafényben a méz és a citrom,
pereg a szegfűszeg, mazsola: készül a mézes.
Ablak közt fenyőgally, berkenye, csengő.
Várjuk az angyalt, nagy, ünnepi várakozással.
Jön is már, zúzmarás szárnnyal az űr és az ég terein,
hosszú palástban, mezítláb, szép, szelíd emberi arccal.
Jön, jön a hírhozó. Várja repesve a gyermek

-
neki az ajándék kell, a fogható kell a csodából,
kell a bizonyság:
„Itt járt! Mit hozott?" S íme: csodát tesz
a vágy és a vak bizalom
- íme: megjön az angyal.
S mit hoz a felnőttnek? Aki tudja: mennyi vesződség,
mennyi szorongás, munka és akarat kell már a csodához!
Mit hoz? A jó hírt: megszületett! És győz a halálon,
fényt hoz a télbe a csöpp, diadalmas isteni gyermek.
Itt, ez a pillanat: ünnep. Bármi volt s lesz is utána.
Gyermeki, nagy bizalommal fújjuk, hogy: „Mennyből az angyal...",
higgyük a jó hírt, hisz íme, világlik lángja a télben:
úgy ragyog és melegít, mint
hóban a berkenyeág.

Kosztolányi Dezső: Naplójegyzet

egy havas reggelen /részlet/
Láttad, ki járkált itt az éjjel?
Mint egy átváltozó müvész,
mint egy fehér festőmüvész,
mint orfeumi csepürágó,
ki szappanhabbal fest tükörre,
úgy jött a hó, ez a kiváló,
öreg varázsló tündökölve.
Előtte minden út kinyílt,
festett mesét, havas idillt,
besurrant ide és oda,
akkor történt meg a csoda.
Elaggott a föld s perc alatt
megőszült százezer kalap,
úgy hogy a száraz és poros
elpetyhüdt város oroszos.
Amerre nézel, tiszta hó,
nyugodt és fényes takaró.
Rózsálló arcfesték a nőnek,
szépitőszer, gyöngy, puha szőnyeg,
a fájó földön téli vatta,
langyos meleg serked alatta,
bebársonyozza az ereszt,
kabátunkon gyémántkereszt,
száll és csengettyüz lebegőn
az éles kristály
-levegőn.

Reményik Sándor: Őszi esők 

Most ott künn eső zúg és szél süvölt

És úsznak lomha, szürke fellegek,

Az erdő fölé súlyos köd terül

És kioltja az égő színeket.

De holnap talán újra kék az ég,

S nincs változás az ősi fák alatt,

Csak valamivel több bíbort tapos

A vándor lába – és több aranyat.

Ősz az évszak, mely arra tanít, hogy a változás is lehet gyönyörű.

 - Ne siess.

 - Pihenj. 

    Hallod a fák zúgását? Valamit üzennek. 

    Az ember megáll, hallgatja a zúgást, s egyszerre megérti, hogy kár volt sietni.

~ Márai Sándor

Az ősz olyan, akár egy festőművész: színpompájával meghódítja a környező dombokat.

Takayuki Ikkaku

Áprily Lajos - Csak menj

 

Sokat szenvedtél perzselő napon,

a kábító kánikulai hőben.

Most már lehűlhetsz: indulj s kóborolj

a fákat fosztó, vége-nincs esőben.

Csak menj, odáig, hol legtöbb avart

gyűjtött az ér kanyargó sziklamedre.

Keress, kutass: talán reátalálsz

az elsodort évekre: életedre.

A gólya elment. Szent István király napján láttam utoljára a mezőn. Nem halásztak, csak álltak-álldogáltak elgondolkozva a fűben. A fecskék vidáman csapongtak fölöttük a levegőben. Azok még nem gondoltak akkor az elutazásra. 

Furcsa két madár ez, hogy tavasszal mindig idejönnek a másik világrészből, ősszel meg mindig visszatérnek a másik világrészbe. De ott nem raknak fészket és nem költenek, csak itt minálunk.

Gárdonyi Géza: Isten veled gólyamadár

Szabó Lőrinc: Nyár

Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák. Szél.
Méh döng. Gyík vár.
Pók ring. Légy száll.
Jó itt. Nincs más
csak a kis ház.
Kint csönd és fény.
Bent te meg én.

Kicsit olyan a kert, mint a szép zene, amelyet a Nap, ez az égi karmester vezényel. Tavasszal int, kibújnak a korai hagymások levelei és kelyhei, a színek szimfóniájának első taktusai, aztán következnek a zöld akkordok, az ezerféle különös levél a zöld minden árnyalatában, illeszkedve az örökzöldek tartós, mély tónusaihoz. Aztán ahogyan az idő múlik, a Nap egy-egy intésére felszikráznak a bokrok, nyílnak a virágok: fehérek, sárgák, kékek, lilák. ,

Csányi Vilmos

A természet olyan szépen mutatja nekünk, hogy van remény, van feltámadás, van új élet, van megújulás. A tavasz minden lehelete azt suttogja, mosolyogj. Szeretve vagy. Nem vagy egyedül.
Catherine Lumiere

Győzhetetlen az élet, akár a fű vagy az erdő. S bátran bízhatsz az évszakok rendjében, mert nem ember igazítja azt, hanem maga az Isten.

Wass Albert

Ami a tavasz a természetben, az a húsvét a lelkekben; ünnepe annak az ébredő s kikéredzkedő életnek.

Prohászka Ottokár

És jött a május. Ezer orgonának

Lila bugája búgott, a napon

Minden bokor virágba öltözött föl

És a paréj is megnőtt szabadon.

Mint győzedelmi zászló, égbe lendült

A jegenye s ezer pacsirtadal

Hirdette boldogan és büszkeséggel,

Hogy itt a május....

Juhász Gyula