A következő címkéjű bejegyzések mutatása: út. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: út. Összes bejegyzés megjelenítése
Áldd meg, Uram, utamat, amit eddig megtettem,
és azt, ami még előttem van!
Áldd meg azokat, akik kísértek utamon,
és azokat, akik ezután teszik ezt!
Áldd meg megállásaimat, kerülőimet és tévútjaimat!
Áldd meg elindulásaimat és előrehaladásomat,
és amikor a célt elérem, áldd meg megérkezésemet!
Frank Greubel
és azt, ami még előttem van!
Áldd meg azokat, akik kísértek utamon,
és azokat, akik ezután teszik ezt!
Áldd meg megállásaimat, kerülőimet és tévútjaimat!
Áldd meg elindulásaimat és előrehaladásomat,
és amikor a célt elérem, áldd meg megérkezésemet!
Frank Greubel
Nagyapám, aki még a béke embere volt, így indított el egy pünkösdi napon, eredj s keresd meg az igaz utat a világban s az emberek között.
- S útravalóul mit vigyek?
Nagyapám rám nézett, gondolkozott egy kicsit, aztán annyit mondott mindössze:
- Jóindulatot az emberek iránt s megértést a világ dolgaival szemben.
Wass Albert /Rézkígyó/
- S útravalóul mit vigyek?
Nagyapám rám nézett, gondolkozott egy kicsit, aztán annyit mondott mindössze:
- Jóindulatot az emberek iránt s megértést a világ dolgaival szemben.
Wass Albert /Rézkígyó/
A teljességhez vivő út nem a kiválóaké, hanem minden külön-levőé: ezen az úton halad valamennyi, ha nem is tud róla. S ha különbnek érzed magad azoknál, akik még az út elején vannak, s magadnál különbnek azokat, akik már célbajutottak: be hagyod csapni magadat az idő káprázatától; hiszen hogy valaki az út elején, közepén, vagy végén van-e, csak dátum különbség.
Weöres Sándor
Csukás István: Ülj ide mellém
Ülj ide mellém, s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet?
Leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem,
de most szeretem az utat,
mely hozzád vezetett.
Ülj ide mellém, s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet?
Leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem,
de most szeretem az utat,
mely hozzád vezetett.
Az elinduláshoz valóban nagy lendület és sok bátorság kell. Gondoljunk csak bele, hányszor halogatjuk ezt a döntést, megfelelőbb alkalmakra, jobb időkre várva. A január elsejére, amikor elkezdünk majd diétázni, a nyugdíjaskorunkra, amikor végre lesz időnk élni… Valójában azonban a mesehősök és a hétköznapi hősök történetei is azt bizonyítják: nincs olyan, hogy tökéletesen felkészültünk. Nem akkor kell elindulni, amikor már minden képesség birtokában vagyunk, hanem akár már holnap, egy esős szerdai napon, ami pedig még nem áll rendelkezésünkre, azt majd útközben megszerezzük, elsajátítjuk.
Dr. Kádár Annamária: Életbátorság
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)